A buddhizmus egy ősi vallási és filozófiai tanítás, amely Indiában alakult ki időszámításunk előtt a Kr. e. 6–5. században. Alapítója Gautama Sziddhártha, akit Buddhának, azaz „Felébredettnek” neveznek. Tanításainak középpontjában az emberi szenvedés megértése és megszüntetése áll. A buddhizmus szerint az élet elválaszthatatlan része a szenvedés, amelyet vágyaink, ragaszkodásunk és tudatlanságunk okoz.
A tanítás alapját a Négy Nemes Igazság adja. Az első kimondja, hogy az élet szenvedéssel teli. A második szerint a szenvedés oka a vágy és a ragaszkodás. A harmadik azt tanítja, hogy a szenvedés megszüntethető. A negyedik pedig az ehhez vezető utat, a Nemes Nyolcrétű Ösvényt írja le, amely magában foglalja a helyes szemléletet, szándékot, beszédet, cselekvést, életmódot, erőfeszítést, éberséget és elmélyülést.
A buddhizmus hangsúlyozza a mulandóság (aniccsa) és az én-nélküliség (anattá) tanát. Eszerint minden jelenség folyamatosan változik, és nincs állandó, változatlan én. A szenvedés abból fakad, hogy az ember tartósnak és sajátjának tekinti azt, ami valójában múlandó. A karma törvénye szerint minden cselekedet következményekkel jár, amelyek befolyásolják a jövőbeli tapasztalatokat és az újjászületés körforgását.
A cél a megszabadulás ebből a körforgásból, amelyet szamszárának neveznek, és a nirvána elérése, amely a vágyaktól és szenvedéstől való teljes megszabadulást jelenti. A buddhista gyakorlás része a meditáció, az erkölcsös élet és a bölcsesség fejlesztése. A meditáció segít az elme lecsendesítésében és a valóság mélyebb megértésében, míg az etikus életvitel hozzájárul a belső harmóniához.
A buddhizmus nagy hangsúlyt fektet az együttérzésre és a szerető kedvességre más élőlények iránt. Az emberi élet értékes lehetőség a fejlődésre, ezért fontos a tudatosság és a jelen pillanat megélése. A tanítás nem egy teremtő istenre épül, hanem inkább egy gyakorlati útra, amely mindenki számára nyitott, aki hajlandó megérteni és átalakítani saját elméjét.
A buddhizmus az évszázadok során több irányzatra vált szét, mint a théraváda, a mahájána és a vadzsrajána, amelyek különböző hangsúlyokat adnak a tanításoknak, de alapelveikben megegyeznek. Összességében a buddhizmus egy olyan életút, amely a tudat tisztítására, a szenvedés megszüntetésére és a belső béke elérésére törekszik.